Japán:
A régebbi tornákon hiányzott a hit és az európai rutin. 2022-re viszont a japánok ezt a hiányosságukat sikeresen pótolták. Hátrányban sincs pánikolás, mindenki tudja mi a dolga. Csapatként megvan az energia, a szervezettség, a taktikai rugalmasság és a gyorsaság. Hajime Moriyasu szövetségikapitány pedig nagyon jól nyúlt bele a cseréivel a meccsekbe. Pici statisztikai érdekesség, hogy Japán 26%-ban birtokolta a labdát Németország, míg Spanyolország ellen csak 18%-ban, mégis mindkét nagy gigászt letudta győzni. A történelem nem mindig volt kegyes a japánokhoz. Moriyasu tagja volt annak a válogatottnak, amely élete során először vívta volta ki a világbajnoki részvételt 1993-ban. A párharc „Dohai tragédia” néven került be a japán futballtörténelembe, ugyanis Japán 2:1-re vezetett, amikor az iraki támadó Omran a 90. percben egyenlíteni tudott, ezzel a góllal a japánokat a pokolba küldte. Valami hasonlót élt ált a spanyol meccsen az edző, de aztán rájött, hogy ezek a játékosok már más szintet képviselnek, mint a 30 évvel ezelőttiek.
„Egy perccel a vége előtt a „Dohai tragédiára” gondoltam, de pontosan akkoriban a játékosok agresszíven támadtak a labdáért” – mondta Moriyasu. "Éreztem, hogy megváltoztak az idők. Ezek a játékosok a japán futball új korszakában játszanak." (forrás: Goal.com)
Azért kellett a belgák ellen egy kis szerencse, hogy a horvátok itt legyenek a nyolcaddöntőben. Azt a kényelmes futballt, amit végig produkáltak a csoportkörben majdnem a kiesésüket jelentette. Persze az évek és a rutin továbbjutást ért. Kíváncsi leszek, hogy a szervezett japánokkal szemben mennyi kockázatot vállal majd Dalic szövetségi kapitány. Belgium megpróbálta a horvátok középpályájának tengelyét (Brozovic, Modric és Kovacic) úgymond megsemmisíteni. Ez részben sikerült, hisz a horvátok kevés veszélyt jelentettek Courtois kapujára. Arra számítok, hogy a japánok ellen ez a trió szabadabban szervezhet majd. Ámbár arra fel kell készülni, hogy tömörülni fognak.